2021. június 30., szerda

J. L. Armentrout: Shadows- Árnyak (értékelés)

 


Sziasztok kedves Olvasóim! A mai bejegyzésben egy igazán különleges könyvről írtam nektek értékelést. A Luxen sorozat 0,5 részéről. Nem szoktam olyan gyakran fantasyt olvasni, így ez egy kivételes alkalom és egyben könyv volt. De végül annyira megtetszett, hogy letenni nem bírtam. Tartsatok velem!

Fülszövege: Dawson Black mindenre számított, csak Bethany Williamsre nem. Egy luxen, vagyis egy földre szállt idegen számára a földi lányok, nos…, érdekesek. De mivel a luxeneknek titokban kell tartaniuk valódi kilétüket, őrültség lenne beleszeretni az egyikbe.
Veszedelmes. Kísértő. Tilos..
Bethany nem tagadhatja le a közte és Dawson közt azonnal létrejött kapcsolatot. És bár nincs szüksége a szerelem bonyodalmaira, mégsem tud távol maradni tőle. Valahányszor összenéznek, Bethany beleszédül.
Elbűvölte. Vonzza. Szereti.
Dawson titka megváltoztatja Bethany életét… és veszélybe is sodorja a lányt. De még Dawson sem tehet kockára mindent egyetlen emberlányért. A sors azonban elkerülhetetlen… akárcsak a szerelem.

Adatok: 
Hány éves kortól ajánlom? +15
Csillagozás: 

Véleményem a történetről és a szereplőkről:
Sok jót hallottam már erről a regényről, és a részeit folyamatosan látom a közösségi média különböző felültetein. Így nagyon kíváncsi lettem rá. Vajon miért szerethetik ennyire az emberek? Sokat gondolkodtam azon, hogy most az 1., vagy a 0,5. részével kezdjem e, de egy kedves moly a legutóbb említetett javasolta, mert ő is abban a sorrendben kezdte el. Nos, nem bántam meg, hogy hallgattam rá, mert a kedvencem lett. 
A luxeneknek titokban kell tartaniuk létüket, és valódi alakjukat. Ez Dawson-nak is nehéz, hiszen a közelben van egy arum, aki rájuk vadászik. Az ellenséget életre, halálra, de le kell győzni, mert a többi luxen életét is veszélyezteti. Ha ez nem lenne elég, a szerelem is kopogtat Dawson ajtaján, és méghozzá nem is akármilyen. Egy emberbe, Bethany-be szeret bele, ami zűrzavart okoz a családukban, és az egész fajban is. Hogy lehetnek biztonságban, miközben ki szeretnék mutatni egymás iránt érzett szerelmüket is?
Nem szoktam fantasykat olvasni. Vagy nagyon ritkán. Sosem érzetem magamnak a műfajt, és a mai napig nem tartom magam hatalmas fantasy rajongónak. Viszont hogyha a kezembe veszek egyet, akkor az általában tetszik. Szívemhez inkább azok a fantasyk állnak közel, amiknek tényleg egy sikeres, semmi máshoz nem hasonlítható story-ja van, vagy amiben helyet kap a szerelem. Nem olvastam végig a Harry Pottert, és nem néztem meg a Gyűrűk ura filmeket, hiába játszik bennük Orlando Bloom. Aztán, a jövő és a véleményem is változhat. Ez a könyv sem állt annak a lista elején, aminek az a címe: Mindenképpen el szeretném olvasni. 
A romantikus szál, ami középpontja volt a regénynek, nagyon tetszett. Az egész olyan Rómeo és Júliás hangulatot keltett, és a klasszikus minden feldolgozásást szeretem, és nem ócskának, réginek és "ez már lecsengett, unalmas"-nak tartom, hanem ötletesnek. 
Az volt a furcsa, hogy még azokat a jeleneteket is élveztem, amiknél az arumok és a luxenek harcoltak. Noha nem kísértem olyan nagy figyelemmel, mint a szerelmeseket, de ez se volt rossz. Ettől lett olyan, hogy tök simán ajánlanám még fiúknak is, hiszen ők azok, akik kedvelik az efajta dolgokat (itt a harcra gondolok). 
A vámpírokat, a halott vagy azzal kapcsolatos dolgokat (nem a horrorokat, vagy a véres cuccokat, hanem az épphogy sejtelmes, olyan halloween feelingeseket) szeretem. És egy kicsit azt az érzést is éreztem itt, mint amikor megnézek egy draculás filmet. Leginkább a sötét, vagy a szenvedélyes oldalaknál fedezetem ezt fel. Szóval, plussz pont!
Kedvencem mindközül az volt, amikor a két lény, ember-luxen egymásra találnak. Dawson a legaranyosabban udvarol Bethany-nek, és teljesen oké, ahogy közeledik. Hozzám nagyon nehezen lehet közeledni, de ha egy fiú, Dawson-hoz hasonlóan állna velem szóba, akkor azt mondom, hogy rendben, legyünk barátok. De sajnos ez csak mese, és a valóságban iszonyatosan kevés kamasz fiú van, aki ennyire érzelmesen, és lassan tud szeretni. Talán ezért van az, hogy a legtöbb könyvmoly lány a valóságos emberek helyett a szereplőkbe zúg bele. Itt vagyok példának én XD. Most komolyan, ki az, aki nem Dawsont választaná? A két szereplő között kialakuló szerelem viszont iszonyatosan cuki, és úgy tudnám leírni, mint Nicholas Sparks könyveit tini kiadásban. 
Dawson aranyos, szenvedélyes, és mindent megtesz azért, akit teljes szívéből szeret. Az elején kicsit furcsának tartottam, de miután kiderült, hogy egy csupaszív lelkű luxen, nem tehetek róla, de megszerettem.
Bethany számomra egy szimpatikus, okos, merész és jó fej szereplő. Belevaló csaj, és most már tudom, hogy teljes mértékben össze illenek Dawson-nal. A stílusát, gondolkodását is nagyon bírtam.
Összességében imádtam. Nem tudok rá más jelzőt rakni, csak azt, hogy kedvenc. Izgalmas, szerelmes, kalandos. Mindenképpen tovább szeretném olvasni a sorozatot. 

Kedvenc idézetek: 
"– Nem lehetetlen. Semmi sem az."

"– Szerettem volna bemutatkozni – lépett oda a fiú. – A nevem Dawson Black. Én vagyok a…
– Az iker, aki mögöttem ült angolórán.
Dawson arcára kiült a meglepetés.
– Honnan tudod? A legtöbben nem képesek megkülönböztetni minket.
– A mosolyod. – Bethany elvörösödött, és szerette volna felpofozni saját magát. A mosolyod. Nahát! Lepillantott az órarendjére, és akkor jött rá, hogy a második emeletre kell mennie. – Úgy értem, a másik nem mosolygott egyáltalán. Egész órán.
Dawson halkan nevetett.
– Na, igen, attól fél, hogy ha mosolyog, korán megráncosodik."

Véleményem a borítóról:
A legjobban először a borító fogott meg. Róla, a színekről abszolút az ősz jut az eszembe. Nem is, egy őszi délután, amikor be van borulva az ég. Bár Dawsont nem így képzeltem, szóval én mondjuk azt is el tudtam volna képzelni, hogy akár egy férfinak az árnyéka szerepel rajta háttal, kicsit távolabb, és mondjuk a szívénél apró fény is megcsillanhatna. Így hűen adná azt a fénylő ürlény alakot, mely a regényben is található. 

Hozzá tartozó tábla: 

Ha nem akarsz lemaradni a további tartalmakról akkor nyomd meg a rendszeres olvasás gombot! Szép napot!
Luca

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Margaret Mitchell: Elfújta a szél (étékelés)

  Sziasztok kedves Molyok! Legújabb bejegyzésemben egy olyan könyvről hoztam nektek értékelést, amiről sose gondoltam volna, hogy valaha is ...