Estelle Maskame: Mondtam már hogy hiányzol? (értékelés)

 

Sziasztok kedves Molyok! Estelle Maskame: Mondtam már, hogy hiányzol? című könyvéről hozok most értékelést, ami a trilógia szinte utolsó része. Itt minden kiderül, lezárul, és befejeződik. Tartsatok velem!

Képek forrása

Fülszövege:Egy éve már, hogy Eden utoljára beszélt Tylerrel. Még mindig haragszik rá, amiért tavaly nyáron olyan hirtelen faképnél hagyta, és igyekszik mindent elkövetni, hogy továbblépjen, és gondtalan diákként folytassa az életét a Chicagói Egyetemen. A tanév végén visszatér Santa Monicába, de nem ő az egyetlen, aki úgy dönt, hogy hazautazik a nyárra…

Edennek egyedül kellett szembenéznie botrányos bejelentésük következményeivel, és egy szétzilált család minden problémájával, ezért úgy dönt, hogy nem foglalkozik Tylerrel, amikor az újra felbukkan a városban.
De hol volt Tyler? És Eden tényleg továbblépett már, vagy csak el akarja hitetni magával, hogy már nem érdekli a fiú? Lehet, hogy Tyler és Eden képes lesz legyőzni a család ellenállását, és minden nehézség ellenére megtalálja végre a boldogságot?

Adatok: 

• Könyv: Estelle Maskame: Mondtam már, hogy hiányzol?
• Kiadó: GABO
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadás éve: 2017
• Oldalszám: 368
• Kötés: Puhatáblás
• ISBN: 9789634065036
• Fordította: Gonda Éva

Hány éves kortól ajánlom? +15

Csillagozás: 

Véleményem a történetről és a szereplőkről:

A sorozatot nagyon szerettem, és már igazán kíváncsi voltam a végére, mert egyszerűen nem tudtam elmenni amellett, hogy Tyler egyszerűen elszublimált Eden életéből. Szóval mindenképpen tovább szerettem volna olvasni. 

Tyler 1 év után újra feltűnik Eden életében, és próbálja megmagyarázni az összes kérdést, ami Edenben felmerült. Ezután elviszi oda, ahol eddig bújkált, és egy tükröt tart a lány elé. Az igazság tükrét. Majd választani kell két dolog között. Hogy még mindig szerelmes e a féltestvérbe, vagy már teljesen tovább lépett e. 

Nos, most bajban vagyok, ugyanis az értékelést jóval a könyv elolvasása után írom, és nem érzek iránta semmit. Igazából rendesen el kellett gondolkodnom azon, hogy mi is történt ebben a 368 oldalban. Nagyon semmi. Annyira visszafogott, eseménytelen volt ez, hogy alig tudok rá vissza emlékezni. 

Észrevettem, hogy idegesít valami. De sok ideig nem tudtam, hogy mi. Majd aztán rájöttem. Én szeretem a szenvedélyes, cuki, romantikus jeleneteket, azt amikor a szereplők szenvednek a szerelem miatt, vonakodnak, de itt ez annyira el lett túlozva, hogy abszolút azt éreztem, mintha egy gagyi Disney tini sorozatot néznék. Az egész mű volt, és olyan cselekmények történtek benne, amire normális ember nem úgy reagál, mint a regényben található emberek.

Én mindent megértek, elfogadok, de ez már egy kicsit sok. Komolyan egy csávó 1 év után felbukkan és elviszi a szerelmének megmutatni, hol bújkált eddig? Egyáltalán miért is kellett bujkálnia? Mert félt, át akarta gondolni a dolgokat? Kérem szépen ez nem más, mint hiszti. Egy igazán hosszú hiszti. Sőt, jobbat mondok: férfi hiszti. Próbálnánk meg mi, nők elmenni a világ végére, csak mert történt valami, amire nem számítottunk, ott hagyunk csapot papot, és közben azért tartjuk a kapcsolatot az anyukánkkal (mert még ugye fel nem nőttünk, de legalább tudunk ilyen "okosan" gondolkodni, és önállók vagyunk), majd együtt élünk azzal a gyűlölt emberrel, aki miatt igazából elmentünk? Nos, most leírtam dióhéjban, mi történt a könyvben, lehetőleg visszafogva a spoilereket. Ennek semmi értelme nem volt. 

Tehát ez a rész nekem jó mélyen a béka segge alatt van. Nem találtam benne semmi romantikust, mert mérges voltam de durván Tyler-re, és elképzelni nem tudtam, hogy lehet valakinek ekkora pofája. Teljesen megértettem Eden felháborodását, és a helyében meg se fordult volna a fejemben a visszafogadás lehetősége. 

Azt hiszem még így is kedves voltam azzal a 3 csillaggal, mert amúgy meg 2 lett volna. Vontatott, eseménytelen, unalmas és idegesítő volt.

A nyomába se ér az előző részeinek, főleg az 1.-nek. Nagyon gondolkodom azon, hogy egyáltalán megkíséreljem kezembe venni a plusz regényt, a 4.-et. Mondjuk az abból a szempontból jobb lehet, hogy az még az első kötet előtti cselekményeket meséli el. 

Kép forrása

Eden semmit sem változott, és nagyon helyesen tette, hogy többször átgondolta a dolgokat, megfontolta a következményeket. Bár abban nem értek vele egyet, hogy egy fiú miatt olyanba megy bele, ami megváltoztatja az egész életét.

Kép forrása

Tyler-re nagyon mérges vagyok, és már cseppet sem képzelem a karakterébe az aranyos Darce Montgomeryt. Felelőtlen, látszik, hogy még most sem nőtt fel teljesen. Valami elvette az eszét, és csak előre néz, nem látja a mellette elhaladó dolgokat. 

Összességében kevés jó dolgot találtam benne, és minél hamarabb túl szerettem esni rajta. Nem jött be, ez most nem. 

Kedvenc idézetek: 

"A nehéz időkben szükségünk van a jó barátokra."

"(…) július negyedikén mindenkinek jogában áll hülyét csinálni magából."

"Hozd rendbe a dolgokat, mielőtt túl késő lenne. Nem mindenki kap rá lehetőséget."

Véleményem a borítóról:

Kép forrása

Ötletes, mutatós, sokkal jobban tetszik, mint maga a könyv. Főleg ezek a rózsaszín színek nagyon passzolnak a betűnek a színéhez.

Ha nem akarsz lemaradni a további tartalmakról akkor nyomd meg a rendszeres olvasás gombot! Szép napot!

Luca