Sziasztok kedves Olvasóim! A Sorsfordító történetek eddig általam elolvasott összes könyve elvarázsolt és lenyűgözött engem. Lássuk, hogy az Ez hát a szerelemmel milyen tapasztalataim lettek! Tartsatok velem!
Fülszövege: Mi lett volna, ha Hamupipőke sosem próbálja fel az üvegcipellőt?
Hamupipőke hősiesen tűrte sorsát, de eljött a perc, amikor képtelen továbbra is eltitkolni, hogy hiányzik neki a herceg, és mostohájával is végképp elviselhetetlenné vált az élete. Nagy döntésre szánja el magát: varrónőnek jelentkezik a palotába.
Azonban amikor a király udvarban vendégeskedő nővérének szolgálatába áll, fültanúként egy nagy összeesküvés közepén találja magát. A konspirálók nem csupán a király és a herceg hatalmára törnek, de a tündérek is az ármánykodásuk céltáblái, így Hamupipőke Tündérkeresztanyja is veszélybe kerül.
Hamupipőkének meg kel találnia a módját annak, hogyan állítsa meg a cselszövőket még mielőtt túl késő lenne…
Adatok:
- Könyv: Elizabeth Lim: Ez hát a szerelem
- Kiadó: Manó Könyvek
- Kiadás helye: Budapest
- Kiadás éve: 2020
- Oldalszám: 446
- Kötés: Puhatáblás
- ISBN: 9789634039068
- Fordította: Bús Teodóra
- Megjelenés időpontja: 2020. október 5.
Hány éves kortól ajánlom? +8
Csillagozás:
Véleményem a történetről és a szereplőkről:
Nagyon megkedveltem a Sorsfordító történeteket, és igazán kíváncsi vagyok a legújabb kiadásokra is. Nem volt kérdés, hogy kezembe veszem e az Ez hát a szerelmet is.
Hamupipőke története máshogy alakul, mint a hagyományos mesében. Ella nem próbálta fel a cipőt, és miután a családban kiderült, hogy hol is volt valójában a lány tegnap este a bál alatt, elküldik cselédnek jó messzire. Azonban Ella megszökik, és egy varrónő lánya talál rá az utcán. Hamupipőke a palotában fog dolgozni, az éppen itt tartózkodó királyné mellett. Miközben azon tűnődik, hogy vajon hogy mondhatná meg Károlynak, hogy ő a titokzatos lány aki eltűnt a bálról, és akit az egész királyság keres, a betiltott varázslás, a mostoha előli bújkálás, majd György herceg különleges betegsége is bekerül a képbe.
Mindig is a kedvencem volt Hamupipőke. Szerettem újra és újra átélni a történetet, miszerint a cselédlányból hercegnő lesz. A Disney remekül megcsinálta az animációt, amit remek magyar szinkronhangjaink még színesebbé tesznek. A Mi lett volna ha elképzelés itt is nagyon jól meg volt alkotva, csakúgy, mint a többi Sorsfordító történetben.
Elizabeth Lim-től olvastam már a Fénytöréseket, ami a Mulan történetét meséli el másképpen. Az nekem nagyon tetszett, és valami hasonló színvonalat vártam itt is. Viszont nem éreztem teljesen azt a minőséget, mint amit ott tapasztaltam. Biztos nagy kutató munka lehetett ez is, de valahogy jobbnak, kidolgozottabbnak éreztem a Fénytöréseket. Annál is, és ennél is észre vettem olyan részeket, ahol a cselekmény kicsivel döcögősebben, lassabban halad, és számomra unalmasak voltak azok. Ha sorrendbe kellene állítanom az eddig olvasott Sorsfordító történeteket, akkor az így nézne ki: 1. Ne érezz, ne kérdezz! 2. Fénytörések 3.Ez hát a szerelem.
Amit pedig nagyon szerettem benne, az a hangulat. Bármennyire is különbözött a mesétől a story, Hamupipőke bája, a mostohák gonoszsága, Károly szenvedélye, az állatok aranyossága és György király igazi "nagypapás" modora olyanná tette a regényt, mintha a filmet nézném. Sok jellegzetes karakter, apróság előkerült, amihez szívesen társítottam a már oly annyira ismert zenéket, mint pl.: Az álmod egyszer majd valóra vál, vagy a Csiribi-csiribá bú-t.
Tetszik, hogy tágul a tudásunk a Disney világa terén, hiszen megismerhetjük a karakterek eredeti nevét, aprólékosabban a jellemzőiket, a kedvenc dolgaikat, és még azt is, amikor Hamupipőke anyukája élt. Hiszen ki gondolta volna, hogy a Tündérkeresztanyának Lenore az igazi neve?
Hamupipőke bájos mint mindig, és ennyire szerény, kedves, becsületes embert tényleg csak a mesevilág tud kreálni. Amellett, hogy egy igazán értékes szereplő, bátorsága, merészsége nem hagy alább. Mindig is a kedvencem lesz.
Károlyba azt hiszem ennek a könyvnek köszönhetően szerettem bele. Nem volt a kedvenc hercegem, ugyanis sokáig kicsit butuskábbnak képzeltem, na nem annyira mint Herkulest, de nem éreztem annyira férfiasnak, mint mondjuk Shangot. Itt viszont kimutatta azt az érzelmes, szerelmes, szenvedélyes oldalát, amibe azonnal beleszerettem.
Összességében kalandos, aranyos, mesebeli egy regény volt, bár nem lett a kedvencem. Kíváncsi vagyok a többi Mi lett volna ha regényre is.
Kedvenc idézetek:
"Ha az életedet a haragra építed, sosem ismered meg a boldogságot."
"Kemény munka és állhatatosság, Hamulány, az visz előre."
"…Légy bátor, kedvesem. A boldogság felé vezető út nem mindig könnyű…"
Véleményem a borítóról:
Gyönyörű külsőt kapott, és talán ez játszott a legnagyobb szerepet abban, hogy elolvastam. Kedves Manó könyvek! Kérlek gyárts még ilyen szép könyveket!
Ha nem akarsz lemaradni a további tartalmakról akkor nyomd meg a rendszeres olvasás gombot! Szép napot!
Luca
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése