2021. július 21., szerda

Leiner Laura: Emlékezz rám (értékelés)

Sziasztok kedves Olvasóim! A mai bejegyzésben az Iskolák versenye 1. trilógia utolsó, befejező részéről, az Emlékezz rám-ról hoztam nektek értékelést. Tartsatok velem!

Fülszövege: Semmi kétség, az Iskolák Országos Versenye tizenegy napja több eseményt tartogatott eddig Újvári Hanna számára, mint az azt megelőző egy teljes év. Az édesanyja halála után zárkózottá és közönyössé vált lány kezdeti idegenkedése idővel semmivé vált, és a piros csapat teljes értékű tagjaként minden tehetségét és tudását arra használja, hogy elnyerje a Szirtes Gimnázium számára az áhított kupát. A győzelemig azonban hosszú még az út, és Szirtes-csapat tagjai hamar megtanulják, hogy ezen a vetélkedőn sem a feladatok, sem a versenyzők nem olyanok, mint amilyennek első pillantásra látszanak. Az élménytábor árnyas fái alatt könnyen válhat barátból ellenség, kellemetlen ismerősből hasznos szövetséges, tartósnak hitt kapcsolatból futó ismeretség…
Az Emlékezz rám az Iskolák versenye-trilógia harmadik része.

Adatok: 
  • Könyv: Leiner Laura: Emlékezz rám
  • Kiadó: L&L
  • Kiadás helye: Budakalász
  • Kiadás éve: 2019
  • Oldalszám: 460
  • Kötés: Puhatáblás
  • ISBN: 9786155653537
  • Megjelenés időpontja: 2019. szeptember 6.
Hány éves kortól ajánlom? +16
Csillagozás: 

Véleményem a történetről és a szereplőkről:
Már nagyon kíváncsi voltam arra, hogy ki nyeri meg az IOV-ot, szóval mindenképpen jött velem a könyvtárazásom során. Mivel a könyv siker regény, és ezért 2 hét csak a kölcsönzési ideje, ez volt az első, amit a kezembe vettem. 
Alig maradt csapat, akik még küzdenek a nyereményért, de nem is a nagy üresség és a nyüzsgés nélküli élet zavarja őket, hanem a feszültség, ami körül leng a táborban. Mindenki mindenki ellensége, de azért még most is van, akikkel össze lehet fogni. Máté csapata folyamatosan megy előre, hátrahagyva és beletiporva az összes többi emberbe, eközben kihasználják a többbiek gyengepontját. Hanna csapata összetartó mint mindig, de vajon meg tudnak e küzdeni a többi gyerekkel? 
Itt azért már nagyobbak a feszültségek, ami nem csak a versenyben küzdő emberekre, de rám is rám ragadt. Pontosan tudom milyen érzés az, ha egy tábor utolsó napjai felé közelítünk, és tudjuk, kis idő után el kell engednünk azokat a személyeket, akikkel ezalatt a kis idő alatt úgy összeszoktunk. Ugyanezt éreztem olvasás közben is. Ezt a feelinget annyira életszerűen adta át nekünk az írónő, hogy szinte ott voltunk mi is, és átélhettük. 
A humor most sem maradt el. A helyzetek, a megnyilvánulások, amiket a gyerekek tudnak okozni, és minden embert megnevettetnek, jól estek. Nagyon jól. Teljesen el tudtam magam lazítani ennél a könyvnél. Kell az embernek a kikapcsolódás, de nem mindegyik regény tudja igazán átadni. De büszkén kijelenthetem, hogy ez igen. 
Laurában azt szeretem, hogy kora ellenére olyan jól meg tudja érteni a tini korosztályt. Nagy kutatómunkát igényelhet, hogy mik azok a dolgok, amik a mai korosztályt foglalkoztatják, és aktuálisan menők a körükben. Főleg úgy, hogy egy két trend akár egy hónapon belül lecsenghet, és gondolom egy regényt megírása nem ennyi idő. Hát még a kiadás. Így a harmadik részre értettem meg, hogy Laura valóban nagy szerepet tölt be a kortárs magyar irodalomban. 
Az írónő könyveit rengeteg iskolában látom, és hallom, hogy van, hogy a Harry Potter helyett az ő műveit adják ki kötelező olvasmányak. Ilyenkor mindig irigykedem, mert nekünk közben a régimódi megoldás van. És most tudatosult bennem, hogyha nekünk is kötelező lett volna, akkor lehet, hogy előbb csöppenek bele az LL fanok világába. De az is lehet, hogy pont az ellentetje történne meg. Szeretek eljátszani a gondolattal, és olyan furcsa belegondolni a Mi lett volna ha... elképzelésbe. 
Én nagyon élveztem minden sorát. Nehéz választani, hogy melyik tetszett jobban a trilógia részei közül, de azt hiszem ez dobogós helyet szerzett. Gyorsan lehetett haladni vele, és mély mondandói ellenére könnyedebb volt. Egyes helyeken engem is elgondolkodtatott, ezért is tartom remek könyvnek. A nyári hangulatot nagyon hozza, így csak ajánlani tudom a meleg napokra. 
Hanna nagyot nőtt a szememben és a végére teljesen felépült szomorú kislányból boldog nagy lánnyá. Voltak pillanatai amikor nem igazán tetszett, de többségben jól megoldotta a problémákat. A helyében minden buliban és programban részt vettem volna, bár én nem Hanna vagyok, szóval... Nehéz lesz elengedni egy ilyen karaktert. 
Kornél mellett megemlítenék egy pár kedvelt karaktert is. Lóri a kedvencem, ugyanis olyan poénjai és beszólásai vannak, amiket senki sem tud űberelni. Dani, Bernadett barátja hülye hozzászólásaival is igazi kincs. Kocsis igazgató egy álom igazgató. Hanna nagyija pedig óriási forma. 
Összességében nagyon tetszett, és biztos, hogy kezembe veszem a második trilógiát is. Kellemes nyári olvasmány, amit mindenkinek ajánlok. 


Kedvenc idézetek: 
"– De úgy szeretek lájkolni! – közölte.
– Akkor lájkold az ismerőseidet – tanácsoltam.
– Az ismerőseimet? Az én koromban? Vagy halottak, vagy készülnek meghalni – magyarázta, mire az egész asztalunk felröhögött."

"– Lineáris interpoláció? – kérdeztem vissza gyanúsan.
– Hát, reméltem, hogy erre nem kérdezel rá, mert fogalmam sincs, mi ez, csak gugliztam, hogy valami okos dologgal imponáljak neked (…)"

"Ha nem tudsz elszakadni a múlttól, akkor képtelen vagy a jövőt építeni."

Véleményem a borítóról:
Madarakkal, vagy anélkül, minden esetben gyönyörű borítói vannak ennek a sorozatnak.

Hozzá tartozó tábla:

Ha nem akarsz lemaradni a további tartalmakról akkor nyomd meg a rendszeres olvasás gombot! Szép napot!
Luca

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Elizabeth Lim: Ez hát a szerelem (értékelés)

  Sziasztok kedves Olvasóim! A Sorsfordító történetek eddig általam elolvasott összes könyve elvarázsolt és lenyűgözött engem. Lássuk, hogy ...