2020. augusztus 31., hétfő

Sarah Rees Brennan: Boszorkányszezon

Sziasztok kedves Olvasóim! Elhoztam 2020 nyarának utolsó bejegyzését. Valószínűleg szeptembertől visszaállok arra, hogy csak hétvégenként blogolok, de most még írok egy értékelést egy csodás könyvről. Tartsatok velem! 
Fülszövege:
A ​népszerű NETFLIX-sorozat regényes története.
Vajon lemond a lány a fény útjáról azért, hogy a sötétséget kövesse?
Tombol a nyár, és Sabrina Spellman tizenhatodik születésnapja közeledik, amikor minden megváltozik körülötte.
Bár mindig is tanult mágiát és varázsigéket két nagynénjétől, Hildától és Zeldától, közben élte a hétköznapi halandók életét is: a Baxter gimiben tanul, a barátnőivel – Susie-val és Rozzal – lóg, és moziba jár a barátjával, Harvey Kinkle-lel.
Ám egyre fogy az idő a hátralévő normális, mindennapi életéből, és sokkal nehezebb maga mögött hagynia Rozt, Susie-t és Harvey-t, mint gondolta. Főleg mert Sabrina nem biztos abban, hogy Harvey mit érez iránta. Unokatestvére, Ambrose azt javasolja, szórjanak bűbájt a fiúra, hogy kiderüljenek a valódi érzései. Ám amikor egy rejtélyes erdei szellem közbeavatkozik, a varázslat durván visszaüt.
Így bár Sabrinát mindig is vonzotta a boszorkánylét hatalma, most kénytelen elgondolkodni azon, hogy ez a hatalom nem tereli-e őt rossz irányba.
Ismerd meg kétségeit, és kövesd boszorkányos kalandjait!
„Sarah Rees Brennan volt a legjobb választás ennek az előzménykötetnek a megírására, mert tényleg megérti ezeket a szereplőket és a mondanivalójukat. Az olvasó filmként láthatja pörögni a történetet.”
– Jessica, bookandbroadway.blogspot.com –


Véleményem a történetről és a szereplőkről: 
Mindig is kedveltem azt, ami boszorkányos volt. Már kicsi koromban, amikor elmesélték nekem hogy mit lát az az ember, aki rá áll a Luca-székre, akkor is érdekelt. Az egyik nagymamám viszont kivételesen gyűjtötte a boszorkányos figurákat. Mindig a számítógép fölött tartotta őket. (Az egyik sétált is nevetett és világított a szeme) Szóval igazán vártam mi fog kisülni ebből. Nem nézek Netflixet, de erre a sorozatra nagyon kíváncsi lennék. (Amikor megtudtam ki játsza Harveyt ott eldöntöttem hogy meg szeretném nézni). Az eleje kicsit nehezen indult be, de ezt arra fogtam, hogy nem ismerkedtem meg még olyan jól a szereplőkkel és ezzel a világgal. Majd elkezdett belendülni a story, ami nekem nagyon tetszett. Szépen fokozatosan indított el az olvasóban valamit, amivel megszeretteti Sabrina világát. A helyszín igazán csábítónak ígérkezett, hiszen mi lenne boszorkányosabb mint egy erdő? Most kicsit össze kell szednem a gondolataimat, mert igazából ezt nagyon nem is lehet leírni. Úgy vagy vele, hogy legszívesebben beleúsznál a könyvbe és te is átélnéd mindazt, amit főszereplőnk is tapasztalt. Nagyon nehéz véleményt írni egy ilyen könyvről. Egy ilyen jó könyvről. De mivel nem akarom megszakítani a mondandómat, ezért folytatom ott, hogy még életemben nem vettem a kezembe olyan regényt, aminek vannak fehér és fekete lapjai. Az meg egy újabb plussz volt, hogy a két színen keresztül két teljesen más történet játszódik, aminek egy pici köze van a másikhoz. Olyan volt, mintha a telefonodon bekapcsolnád az éjszakai üzemmmódot. Valamiért a fekete oldalakon lassabban tudtam haladni. Lehet hogy azért, mert az nyugtatja a szemet, nem úgy mint egy rikító fehér lap. Amúgy azt vettem észre, hogy egyre gyorsabban forgatom a lapokat, mert a könyv is felgyorsult. Egyre izgalmasabb és izgalmasabb cselekmények jöttek. Azt hittem kiszámítható, de nem! A tök egyértelmű átváltozott. Ezt is elkönyveltem egy letehetetlen olvasmánynak. A leíró részek pedig hasonlóan jók voltak mint Charlotte Brontë könyveiben. 
Sabrina nekem elsőre nem volt annyira szimpatikus, de az 20. oldal után megszerettem. Élveztem az ő szemszögéből látni a dolgokat. 
Harveyba első látásra beleszerettem. Volt benne valami, ami vonzott hozzá. Talán az hogy aranyos volt és szinte egy légynek sem ártana. No, meg a színészt is nagyon csípem. 😁 A testvérét nagyon kedveltem és azt kívántam, bárcsak lenne nekem is egy ilyen bátyóm. Vagy ha nem is, akkor had legyek én ilyen testvér a hugomnak. Ezen dolgozok még. 
Összeségében egy üdítő, izgalamas regény, amit legjobban halloweenkor lehet olvasni. Mindnekinek csak ajánlani tudom. 

Kedvenc idézetek: 
,,-Nicholas- szólal meg döbbent kiábrándulással-, ez szerelmes vers?
-Ez Shakespeare- feleli Nick tömören".

,,– Légy elég bátor ahhoz, hogy akard!- mondta a szellem.- Ha elég bátor vagy, tiéd lehet a szíved vágya."

,,A fehér óriáskerék úgy forgott az erdő előterében, mint egy kör alakú csipketerítő az asztalon."

Véleményem a borítóról:
A borító volt az, ami leginkább meggyőzött abban, hogy elolvassam a könyvet. Ki az aki nem venne a kezébe egy ilyen gyönyörű borítóval rendelkező regényt? 

Remélem kedvet kaptatok a könyvhöz. Ha nem akarsz lemaradni a további tartalmakról akkor nyomd meg a rendszeres olvasás gombot! Szép napot!
Luca

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Margaret Mitchell: Elfújta a szél (étékelés)

  Sziasztok kedves Molyok! Legújabb bejegyzésemben egy olyan könyvről hoztam nektek értékelést, amiről sose gondoltam volna, hogy valaha is ...