Tamási Áron: Ábel a rengetegben

 

Sziasztok kedves Olvasóim! Egy könyv, amit szerettem is, meg nem is. Egy bejegyzés amit meg is akartam írni, meg nem is. Tartsatok velem! 

Fülszövege:

Ábel népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája – Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában – küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Könyv: Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Kiadó: Ciceró

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 1997

Oldalszám: 190

ISBN: 9635391293

Hány éves kortól ajánlom? +12

Csillagozás: 3,5/5

Véleményem a történetről és a szereplőkről: 

Sosem jártam Erdélyben. Mindig is szépnek tartottam. Azok a mesék, amiket az iskolatársaim meséltek, azok a helyek, amiket mondtak, felkeltették az érdeklődésemet. Nagyon szerettem volna eljutni oda, de eddig nem sikerült. Remélem a jövőben elmehetek oda. De egy kicsit most is eljuthattam a Hargitára. Tamási Áron: Ábel a rengetegben című könyve segítségével. Egyszer ezt elkezdtem, de a harmincadik oldalnál félbehagytam, ugyanis nem kötött le. Majd egy fél év múlva újra kezembe vettem. Azt mondták hogy majd beindul a story. Ezt nem nagyon vettem észre. Csalódtam, ugyanis egy nagyobb csattanót vártam, kicsit több izgalommal, több eseménnyel. Ehhez képest egy hétköznapi regényt végeztem ki. Bár annak ellenére, hogy mennyire nem kötött le, sokat nevettem rajta. Főszereplőnknek, Ábelnek olyan igaz és korrekt válaszai voltak, hogy abba ember és állat nemigen tud belekötni. Talán a belőle áradó nyugalom miatt. A könyv gyönyörű helyen játszódott. Most, hogy beköszöntött az ősz (bár tegnap tisztára nyári időjárás tért vissza) tökéletesen áttudtam érezni azt, amikor a tizenéves fiú fázott, vagy a lehulló leveleket nézte. Ábelben nagyon tiszteltem azt a tulajdonságot, hogy szerette a könyveket. Azok voltak a legbecsesebb értékei. Ábel furfangos és okos fiú. Nagyon jól tudott kialakítani barátságot és kapcsolatokat. A végén egy kis tanulságot is éreztem. Sajnos ez a regény nem fogott meg annyira, mint a Szent Péter esernyője, vagy a Rómeó és Júlia. Sokszor azt kívántam, hogy érnék már a végére. Szenvedtem vele egy kicsit. Azt gondolom, hogy a sorozat többi részét nem szeretném elolvasni, de nem volt ez olyan rossz. Sajnálom, csak ilyen rövidet akartam írni róla. Nem hosszút, nem is egy mondatot, de valamicskét, amiből kitudjátok olvasni, mennyire is nyerte el a tetszésem. 

Kedvenc idézetek: 

"S aztán elgondoltam, hogy milyen titkos teremtmény is az ember! Nappal küszködik azzal, ami van; s éjjel pedig küszködik azzal, ami nincs."

Véleményem a borítóról:

Én egy átkötött, egyszerű példányt olvastam, így nem tudok róla sokat írni. De a Helikon kiadós nagyon tetszett. 

Remélem kedvet kaptatok a könyvhöz. Ha nem akarsz lemaradni a további tartalmakról akkor nyomd meg a rendszeres olvasás gombot! Szép napot!

Luca