Sziasztok kedves Olvasóim! Legújabb bejegyzésemben egy olyan könyvről hoztam értékelést, ami sok ideig porosodott a polcomon, végül egy szívet megpróbáltató kiolvasott példány lett. Ha van kedved, tarts velem!
Fülszövege:
Providence Dubois, a csinos párizsi postáskisasszony számára az élet olyan, mint a titkos atyai recept alapján készült majonéz: ha egyszerű hozzávalókat használunk, és kitartóan keverjük, garantált az eredmény. Providence-nek pedig kitartása és energiája is van bőven: mindig sietős a dolga, s fáradhatatlanul cikázik ide-oda a világban. Most éppen Marokkóba repülne örökbe fogadott, imádott kislányáért. Zahera súlyos beteg, Eiffel-torony nagyságú felhő növekszik a tüdejében, napokon, órákon múlhat az élete. Providence azt ígérte neki, hogy nála lesz, mielőtt felkel a hold.
Ám egy izlandi vulkán épp ekkor tör ki, hogy hamufelhővel terítse be az eget, s így földhöz szögezze a repülőket. Ha a gépmadarak nem emelkedhetnek a levegőbe, akkor bizony Providence-nek kell repülnie. Látszólag emberfölötti teljesítmény, de Providence nem ismer lehetetlent: órákat vesz egy versailles-i kolostor tibeti szerzeteseitől, és már ott is áll az Orly reptéren egy szál bikiniben, hogy felszálljon. A szeretet ugyanis szárnyakat ad az embernek.
Romain Puértolas hihetetlennél hihetetlenebb kalandokat és különös, de annál szerethetőbb figurákat felsorakoztató, egyszerre mulatságos és megrendítő modern tündérmeséje ékes bizonyítéka annak, hogy az emberi akaraterő és fantázia határtalan. Csak engedjük szabadjára őket, és akkor nincs lehetetlen!
Adatok:
Hány éves kortól ajánlom? +15
Csillagozás:
Véleményem a történetről és a szereplőkről:
A könyv már jó három éve csücsült a polcomon olvasatlanul. A címe és a borítója tetszett. Ám a történetre csak nem tudtam rávenni magam 3 évig. Pedig már képet is készítettem róla. Így visszagondolva, jobb hogy egy kicsit tartogattam, ugyanis ehhez a könyvhöz meg kellett érnem fejben és lélekben.
Regényünk egy francia nőről szól, aki egy másik tájon összismerkedik egy árva, cisztás fibrózisban szenvedő kislánnyal. Örökbefogadása napján mindent megtesz hogy eljusson hozzá, ám egy gépet sem engednek felszállni. Hősnőnk olyan elhatározásra jut, hogy ha törik ha szakad, ő bizony megtanul repülni.
"Élünk, egészen addig, míg a betegség értünk nem jön, és fel nem repít magával a csillagos mennyezetig.
A foszforeszkáló, műanyag csillagokig.
Made in China."
Három szálon fut cselekményünk, hősnőnk, a kislánya sorsát ismerhetjük meg. Harmadik maga a mesélő. Eléggé komplikáltnak tűnik, és abban biztos vagyok, hogy van olyan aki elveszett olvasás közben. Én nem. Még nem olvastam az írótól ezelőtt, de A fakír aki egy IKEA szekrényben ragadt című filmet már láttam, és miután most bebizonyísodott, hogy művében nem tudok eltévedni, lehet hogy idővel ezt is a kezembe fogom venni. Igazán sajátos fogalmazása volt, néhol már túlzásnak éreztem. Szó szerint egy képtelen történetről beszélünk, cikázva a földi lét és a fantázia között. Sokszor nem tudtam, hogy vajon komolyan gondolja e ezt az író, ám végül minden értelmet nyert. Sokáig gondolkoztam, vajon kire hasonlít a stílusa, de rájöttem, hogy leginkább Edgar Allan Poe-hoz tudnám hasonlítani. Magát a fogalmazás módját.
"Hogy nincs lehetetlen, ha az ember igazán akar valamit, és a sors a megfelelő embert vezérli az utunkba."
Rengeteg mondat, bekezdés ért el a szívemhez. Életkérdések, gondolatok, egyszerű nyúlványok. Mégsem tudom megadni rá az 5 csillagot. Talán a túlzás miatt, amik egy idő után unalmassá, lassúvá tették a cselekményt.
Tetszett, és rengeteg jó pontot adok az írónak, de vannak benne lyukak, amiket nem tudok hova tenni. Szó szerint hihetetlen egy könyv, amit minden embernek egyszer legalább el kellene olvasnia.
Ha nem akarsz lemaradni a további tartalmakról akkor nyomd meg a rendszeres olvasás gombot! Szép napot!
Luca
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése