Orosz Ildikó- Halász Judit: Nem születtem varázslónak (értékelés)

 

Sziasztok kedves Olvasóim! Gyerekkorom nagy alakjának, Halász Judit életrajzi könyvéről hoztam ma nektek értékelést. A Könyv különböző élményeket, filmeket, zenéket és a színésznő életéhez fűződő cselekményeket ír le és ad át az olvasóknak, akik nyilván már kívülről fujják a 'Hull a hó és hózik'-ot. 😊 Tartsatok velem!

Fülszövege: „Igaz történetek az igazi Halász Juditról, aki egy tündér. Én ismerem őt személyesen. Tényleg ilyen. Lehet, hogy a Mikulás is létezik?” Bródy János

„Néha nem árt megállni, és végiggondolni, honnan hová jutottunk el. Mit valósítottunk meg a vágyainkból, terveinkből és mit nem. Én ezt eddig elmulasztottam. Most megpróbálom pótolni. Még sok olyan feladatom van, ami nagyon is érdekel, a világ és önmagam iránti kíváncsiságom nem csökken. Jó, hogy így van, mert az érdeklődés elmúltával megállíthatatlanul beköszönt az öregkor. És ha kimaradt valami? Hát talán majd egyszer…" Halász Judit

Adatok:

• Könyv: Halász Judit – Orosz Ildikó: Nem születtem varázslónak
• Kiadó: Park
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadás éve: 2015
• Oldalszám: 284
• Kötés: Keménytáblás
• ISBN: 9789633552377
• Hány éves köortól ajánlom? +12
• Csillagozás:
• 
  
  
  
  
• Véleményem a történetről és a szereplőkről:
• Amikor megtudtam hogy van Halász Judit életéből könyv, azonnal meg szerettem volna szerezni. Kiskorom nagy kedvence és mindenki kedvelt színésznője. Az életem bármely korában előfordult. De még a szüleim és a húgom életében is. Nagyon kedves emlékeket őrzök róla. Fel is van véve vidóra, ahogy a kishúgom még pelenkás korban hogyan énekeli a Csiribirit. De a minden születésnapon megszólaló ikonikus dal is megmutatja, hogy mekkora egy nagy alak a magyar színészvilágban. Az Ismeretlen ismerős is szerepet játszott már régebben nálam, és most kicsit nagyobban próbálom bepótolni az olyan filmeit, mint pl.: a Lila akác, ami elvileg az álomszerepe volt. Tehát munkássága minden korban megtalálja az embert, és önfeledten élvezi Juditból áradó kedvességet. 
• Nagy nehezen, de megszereztük, és karácsonykor meg is kaptam. Iszonyatosan örültem neki. Nemrég jött elő nekem az életrajzok iránti szeretetem és ez a mai napig nem hagyott alább. Már jó ideje nem olvastam életrajzot, és hónapokig győzködtem magam, hogy olvassak már el egyet, de nem nagyon sikerült. Egy életrajz nem olyan könnyed hangvételű mint egy romantikus. Ki lehet kapcsolódni rajta ugyanúgy, de vontatottab, beszéljünk itt bármilyen híres és szeretett emberről. Az iskola miatt se tudtam annyira ellazulni, hogy megengedhettem volna magamnak egy ilyet. De pont jó időben jött, ugyanis a Fenntarthatósági témahét miatt a tanárok kicsit lazábbra vették a gyeplőt a tapasztalatok szerint, így azonnal kezembe is vettem. 
• Nagyon jókat olvastam róla, hogy a regény ugyanolyan aranyos, mint maga Halász Judit. És tényleg! Tele volt verssel, mondókával, zenével és képpel. Mondjuk voltak a képeknél olyan tördelések, amik nem annyira tetszettek, de azért ezek az apró hibák megengedhetőek. Amit még nagyon kedveltem, hogy a képek színesek voltak. A Koltai Róbert könyvben fekete fehér volt mindnen, és idegesített is egy kicsit, hiszen nem annyira figyelem felkeltőek, és este olvasom, lehet hogy nem is látom. Így viszont remekül voltak megoldva. 
• Gyönyörű emlékeket vett elő nekünk a színésznő. Beleshettünk a kulisszák mögé. Ez a könyv felért egy beszélgetéssel vele. Nem vagyok sírós, de ennyit még soha nem pityeregtem egy életrajznál. Vagy ha nem is folyt a könnyem, a szívem mindig elszorult. Szép, vidám, vagy épp szomorú dolog történt, én mindig sírtam. Úgy tálalták ezeket a részeket, hogy még a legkeményebb szívű ember is elérzékenyül. 
• A könyv nem csak azt hirdette, hogy ha nagyon arakod akkor mindent elérhetsz, hanem azt is, hogy bármennyi éves vagy, nyugodtan lehetsz gyerek. Ha akarsz, akkor 35 évesen is nézheted a Süsüt, hallgathatod Halász Jutkát, játszhatsz babával. A lényeg, hogy élvezd és élj meg minden pillanatot. 
• Olyan híres neveket hozott fel a regény, akikről nem is tudtam hogy játszottak egyes darabokban. Az említett filmek pedig felkeltették az érdeklődésemet. Szívem szerint újra elő venném a Halász Judit lemezeket, és azt hiszem ezt meg is fogom tenni. Néha jó a nosztalgia. 
• A színésznőnek nagyon fordulatos élete volt. Lovagolt, teniszezett, a pályafutásának kezdetét is megismerhetjük. 
• A kisebb fejezet címek nagyon aranyosak voltak. Egy két helyen, ezeknél a pár szónál is elolvadtam, olyan szépen voltak megfogalmazva. Lehettek ezek mondókák, részletek a műveiből. "Adok neked valamit, de okvetlen hazavidd"
• Összeségében cuki, tanulságos, érdekes, szomorú, vidám, kedves, szép. Mi győzött meg arról, hogy 5 csillagot adjak rá? Az utolsó idézet. Egy idézet és azonnal elsírtam magam. Meg akartam ölelni a világot, Halász Jutkát, a könyvet és mindenkit. Csak ajánlani tudom!

Kedvenc idézetek: 

"Ma is azt tartom, hogy az egyik legnagyobb boldogság, ha az ember képes leküzdeni egy igazán komoly félelmet."

"Nem volt baj, hogy korán kerültek kezembe a klasszikusok, bár később rájöttem, hogy a gyermekként olvasott remekművekről az ember később hajlamos azt hinni, hogy, ó, én ezt már olvastam. Pedig dehogy! Felnőtt fejjel ismét elő kell venni őket, sőt különböző életkorokban, többször újraolvasni."

"Alapvető fontosságúnak tartom, hogy megpróbáljunk önmagunkhoz képest előrébb jutni, fejlődni, és soha ne adjuk fel az álmainkat."

Véleményem a borítóról:

Halász Judit mosolygós arca már mutatja hogy mennyire értékes és szép könyvet tartunk a kezünkben. Az életrajzi könyveknél sokszor, sőt szinte mindig az adott művész jelenik meg, de azt hiszem ez más mint a többi. Ez Halász Jutka!

Ha nem akarsz lemaradni a további tartalmakról akkor nyomd meg a rendszeres olvasás gombot! Szép napot!

Luca

Képek forrása: snitt.hu, pinterest, saját

Guillaume Musso: Egy párizsi apartman (értékelés)

 

Sziasztok kedves Olvasóim! Ma egy kortárs francia szerző könyvét hoztam el nektek, aminek minden percét imádtam. Jól esett egy kicsit elszakadni Magyarországról és Párizsban tölteni egy kis időt a regény segítségével. Tartsatok velem!

Fülszövege: Párizs, ​egy zöldellő fasor végén megbúvó műteremlakás.

Madeline azért bérelte ki, hogy félrevonuljon, és kipihenje magát. Egy félreértés miatt azonban a fiatal londoni rendőrnő mellé betoppan Gaspard, az emberkerülő író az Egyesült Államokból, aki magányt keres az íráshoz. Nincs más választásuk, mint néhány napig osztozni a lakáson.
A műhelyt még mindig áthatja korábbi tulajdonosa, a híres festő, Sean Lorenz színek és fények iránti szenvedélye. A művész, aki képtelen volt talpra állni, miután a kisfiát meggyilkolták, egy éve halt meg, három festményt hagyva maga után, amelyeknek nyoma veszett. A festő páratlan tehetsége és tragikus sorsa nem hagyja nyugodni Madeline-t és Gaspard-t, akik közösen erednek a remekművek nyomába.
Ahhoz azonban, hogy megfejtsék Sean Lorenz valódi titkát, saját démonaikkal kell megküzdeniük egy drámai nyomozás során, amely örökre megváltoztatja az életüket.

Guillaume Musso Franciaország első számú kedvence, regényeit több mint 40 nyelvre fordították le. Művei a világ minden táján vezetik az irodalmi sikerlistákat, kiadók és filmproducerek versengenek értük.

Adatok:

• Könyv: Guillaume Musso: Egy párizsi apartman
• Kiadó: Park
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadás éve: 2020
• Oldalszám: 356
• ISBN: 9789633556863
• Fordította: Sárközy Éva
• Hány éves kortól ajánlom? +17
• Csillagozás:
• 
  
  
  
  

Véleményem a történetről és a szereplőkről:

A könyvvel először az Edmond Kövykuckója youtube csatornán találkoztam. Nagyon furcsa, ugyanis ritkán nézek booktuberektől videókat, és akkor sem babonáznak meg egy könyvvel annyira, hogy azt el is olvasom. Most viszont ez kivétel volt. Ezúton is köszönöm Edmond, hogy bemutattad nekem, hogy van ilyen könyv is. 

Madeline és Gaspard egy központi hiba folytán ugyanazt a párizsi apartmant veszik ki ugyanabban az időben. Lassan, de elfogadják a helyzetet és megpróbálnak megbarátkozni a gondolattal. Majd miután kiderül, hogy a ház amiben megszálltak, Sean Lorenz híres festő lakása, máris egy nyomozás közepén találják magukat a festő csapongó életével és 3 elrejtett festményével kapcsolatban. A leszerelt rendőrnő, Madeline, és a depressziós, élet gyűlölő, neves dráma író, Gaspard, együtt kutatnak a nem létezőnek hitt festmények után karácsony környékén. 

Abszolút nem gondoltam volna hogy ez egy krimi. Valahogy nem érdekeltek a címkék molyon és a fülszövegét is hamar elfelejtettem. Valószínűleg ha nem lettem volna fáradt, és nem esett volna ki minden amit a regénnyel kapcsolatban tudok még az elolvasása előtt, nem vettem volna a kezembe. Így viszont hogy teljesen a róla szóló remek hírekre bíztam magam, és tapogatóztam a sötétben, nagyon izgalmasnak találtam az olvasást. Olyan volt nekem a könyv, mint Madeline-nek és Gaspardnak a rejtélyek megfejtése. Régen nagyon szerettem a nyomozós limonádékat, de valamiért ez a szeretet alábbhagyott, nem izgatott azután, hogy megismerkedtem a romantikus műfajjal. Az Egy párizsi apartman pedig újra felébresztette bennem azt a parázst, ami mindvégig izzott és egyszer régen még lobogó tűzként lángolt. 

Tetszett, hogy vezetett, sodort magával a könyv. Hogy bármelyik pillanatban meg lehet a megoldás, vagy egy újabb csavar következik. A teljes vakság a bekövetkező cselekmények körül, mint ahogy azt az író is mondta. Az egész annyira izgalmas volt, hogy alig bírtam letenni és ha le is raktam, a következő oldalakon kattogott az agyam. 

Nem szeretem a vért, a hirtelen izgalmakat. De most megtapasztaltam, hogy ezeket mind csak filmben. Könyvben élvezem ha a pisztoly 'puff puff' hangokat ad ki, ha a nyomozó rábukkan egy áldozatra. Meglepett, mert én, aki a Féktelenült is csak gyomorgörccsel bírom végignézni még akkor is, ha a főszereplő Keanu Reeves és Sandra Bullock, a világvége alkotásokat nem is említve, egy öngyilkossággal, rablással, öldökléssel teli krimit olvasok. Nehogy megijedjen az, aki nem szereti az ilyesmit! Nagyon finoman és diszkréten voltak tálalva az ilyen jelenetek, és maximum megemlítésként.

Párizs mindig is vonzott, de eddig még nem volt szerencsém meglátogatni, de ennek a regénynek köszönhetően most én is járkálhattam a kávézók és a butikok, a titkos helyek között, bármennyire is akart lebeszélni Musso, hogy ne jöjjek ide egyszer se, mert csalódni fogok. Benne a van a pakliban a csalódás, de ugyanez van más országgal is. Tegyük fel, egy olasz ragyogónak és fényesnek látja Budapestet a képeken, de végül kiderül hogy ugyanolyan koszosak az épületek mint náluk, mégis szereti azt a magyar feelinget, amit otthon nem lelhet meg. Fordítva ugyanaz. 

Ami mutatós külsőt kölcsönzött még a könyvnek, az a fejezetek elején található idézetek híres emberektől, általában festőktől, amik jellemzik az adott részt. Ilyen esetekben nem szoktam elolvasni őket, most viszont le nem tudtam szakadni róluk. Olyan idézetek voltak ezek, amik megmozgattak bennem valami megmagyarázhatatlant. 

Madeline-en legelőször a neve keltette fel a figyelmemet. Ritkán van az, hogy ennyire megtetszik egy főszereplő neve. Ez a név nagyon illik erős, független, makacs és legbelül érzékeny karakterének. Abszolút nem tudnám elképzelni rendőrként. Túl fiús szakma hozzá. De bevallom, nem nagyon tudnám elképzelni egyik munkatéren se. 

Gaspard egy nagyon pesszimista, negatív gondolkodású, egyben remek dráma író. Az egója is kicsit nagy, de én mégis találtam benne olyan tulajdonságokat, amikre egyes esetekben azt kell hogy mondjam, aranyosak. Ahogy még saját maga sem meri bevallani, hogy erős kapcsolat alakult ki közte és lakótársa között, ami azt teszi vele, hogy levendula illatban közlekedik és végre kifinomultabban öltözködik. 

A könyv szellemes, izgalmas, fordulatos. Ha egyszer elkezded, nem tudod letenni. A végén azt veszed észre, hogy a sok boldogság és szomorúság mögött az élet óriási értelme és szépsége áll, hogy meg kell hogy becsüljük mindent, mert hamar véget érhet. Vétek lenne olvasatlanul hagyni ezt a regényt, így azt ajánlom, most azonnal vágj neki! 

Kedvenc idézetek: 

"Az ember a legádázabb ragadozó. Egy féreg, amely a civilizáció palástja alatt csak az uralkodásban és az elnyomásban leli örömét. Egy megalomániás és öngyilkos hajlamú faj, amely gyűlöli a társait, mert utálja önmagát is."

"Ha gyereked van, fényesebben ragyognak a csillagok az égen. Minden hibádat, tévedésedet és baklövésedet helyrehozza a hála, amit a gyermek tekintetében látsz."

"Ha gyermeked lesz, nem látod annyira sötéten a világot, mint korábban. Tompul a világ abszurditása és rútsága, az emberek többségének határtalan ostobasága, és azok gyávasága, akik falkában támadnak."

Véleményem a borítóról:

A borító nagyon megfogott. A szürke és a rózsaszín mindig is ment egymáshoz, de könyvön jobban mutat mint bárhol máshol. Párizs apró részlete tárul a szemünk elé. Nyugalmat áraszt, mégis ott motoszkál a fejünkben: Vajon mi történhet abban a szobában, ahol világít a lámpa? Ha már a borító is ezt sugallja, hát a könyv milyen lehet!

Ha nem akarsz lemaradni a további tartalmakról akkor nyomd meg a rendszeres olvasás gombot! Szép napot!

Luca