Nógrádi Gábor: Lángoló nyaram (értékelés)

Sziasztok kedves Olvasóim! Egy nagyon kritizált, magyar könyvről írok ma bejegyzést, ami nálam igencsak furcsa érzelmeket váltott ki. Tartsatok velem!☺️

Egy kis érdekesség: 

Az író, vagyis Nógrádi Gábor, akinek például a Gyerekrablás a Palánk utcábant, vagy a Petepitét is köszönhetjük, ezt a könyvet 70 évesen írta meg. 

Véleményem a történetről: 

Amikor kutakodtam a könyvtárban, kezembe akadt ez. Nagyon csábított az, hogy tél kellős közepén beleolvassak, de mivel nyári, így meg szerettem volna adni neki a hangulatot. Miután elolvastam a fülszövegét, tudtam, hogy el akarom olvasni. Jobb is volt, hogy ennyi időt adtam neki, mert így legalább többet megtudtam az íróról. Ugyanis Nógrádi Gábortól még egy könyvet sem olvastam. Egyszer belelapoztam a Petepitébe, de egy másik könyv elcsábított. De tudtam, hogy nem rossz storykat ír, ugyanis én már kiskoromban oda meg vissza voltam a Gyerekrablás a Palánk utcábantól. Koltai Róbert: Sose halok meg című könyvének köszönhetően még többet megtudtam róla. A feldolgozott Meseautót is nagyon szerettem, a Csócsó avagy éljen, a május elseje!-ébe viszont azonnal beleszerettem még úgy is, hogy csak a negyedéig tudtam nézni. Szóval egész jó véleményen voltam az íróval filmek terén, de könyvben még nem volt tapasztalatom vele. Én átlagban napi 30 oldalt haladok egy könyvvel. Már az olvasásom első napján 50 oldalt sikerült kivégeznem, ezért nagyon is büszke voltam magamra. Majd elkövettem azt a hibát, hogy elolvastam az értékeléseket. Sokban igazat kellett adnom az embereknek, akik ezeket a sorokat írták. Nagyon szépen indult a könyv, azt hittem nekem szánták, tényleg élveztem, de ekezdtem benne észrevenni a hibákat. Pár értékelésnek köszönhetően, csak a rosszat láttam benne. Nem tudom, lehet hogy a sors akarta így, hogy egy kicsit felnyissák a szememet egy egy apró részletre. Ez nem feltétlenül volt rossz. Kicsit elmerengtem rajta. 1. Szerintem egy 14 éves fiú, (főleg fiú!) nem éppen ilyen dolgokon gondolkozik. Lehet, hogy vannak ilyen romantikus, szerelmes tipusúak is, de azért ennyire! 2. Szerintem ezt nem 14, hanem minimum 16, de lehet hogy akár 18 karikásra is tehették volna. Nem biztos hogy ezt odaadnám egy 14 éves gyerek kezébe. Mert egyszerűen egy fiatal nem állandóan ezen az egy témán kattog! Sőt! 3. Eléggé rasszista egy könyv, ami egyátalán nem tetszett benne. Igaz, több tabu témát is előhozott, amivel a világ is találkozik, (egy két helyen politikát is felfedeztem) néha jó hogy leírják, de azt nagyon jól kell leírni. Azt úgy kell megfogalmazni, hogy benne legyen az igazság, de szépen tálalják fel nekünk. Ne mondják meg kerek perec és csapják az arcodba úgy ahogy van, bármennyire is rossz vagy jó.  Ez nagyon nem mindegy. 4. Volt egy olyan idézet, amin nevettem is, meg nem is. 

" Van egy film, amiben egy csaj meg egy srác hajótöröttek egy szigeten. Láttam kétszer. Nagyon tetszett. Zöld öböl vagy mi a címe. Na, abban úszkálnak így a víz alatt. Aztán lesz egy gyerekük. "

Nos, ennek az állításnak az egyik fele igaz,  a másik nem. Ugyanis nincsen olyan film, hogy  "Zöld öböl". Amit itt leírt, ezt a filmet, az a Kék lagúna. Nemcsak egy, de két része is van ennek a filmnek. Elgondolkodtam ezen. Vajon nem akarta hogy a gyerekek megnézzék az eredeti filmet, mert vannak benne olyan jelenetek amik nem igazán nekik való, miközben egy olyan könyvet tartanak a kezükben amiben aztán minden van? Itt egy kicsit kiakadtam. Hát annál a bizonyos jeleneten sem köntör falazott az író. Ez a jelenet volt az, amit nem kellett volna betenni egy 14+-os könyvbe. Vagy inkább átkarikázták volna 16+, vagy 18+-ra. 

Nagyon érdekes érzelmeket váltott ki belőlem. Olvasása közben volt bennem harag-, szomorúság-, mert egyátalán nem erre számítottam, izgalom- de néha viszont elolvadtam a cuki jeleneteknél. Nem is tudom igazán megfogalmazni milyen könyv volt. Jó is, rossz is. Azt mondom, egyszer megéri elolvasni! De többször nem. Bár azt nem tudom megmagyarázni, hogy hogyan tudtam két nap alatt kiolvasni, ha nekem egy 150 oldalas könyv is 5 napba telik?! Talán érdekelt hogy mi lesz a vége? Vagy csak túl akartam lenni rajta? Nem tudom. De ez egy jó jel, ugyanis elindított bennem valamit. Annak ellenére, én nem teszek le teljesen Nógrádi Gáborról, hiszen egyszer kétszer becsúszik egy rossz könyv.

Véleményem a borítóról:

Talán az fogott meg igazán. Tetszettek ezek a sárga színek, olyan volt mint a napsugár. Tényleg elhozza azt a nyári feelinget. A cím is nagyon szépen meg lett szerkesztve. A képen szereplő emberekről azért lenne egy két kifogásom, de ebbe most nem mennék bele. Azért bevallom, nagyon csábító a borítója. Mintha azt mondaná: Gyere, olvass el! Olvass el! 

Fülszövege:  Dávid gátlásos, tizenöt éves magyar fiú. Dorte derűs és természetes dán kamaszlány. A szüleikkel nyaralnak egy görög szigeten – és rögtön egymásba szeretnek. Együtt fedezik fel a környék eldugott öbleit és furcsa figuráit: a szállodai románcok hőseit, hősnőit, a nehéz sorsú matrózokat, a parti bunkerben lakó barátságos asszonyt, valamint a komor szír férfit meg társát, az örökké optimista afrikai menekültet. Leginkább persze egymást fedezik fel: Dorte és a déli napfény feloldja Dávid gátlásait, és a pár fülig merül a testi-lelki örömökben.

A humoros, kalandos történetet a kamaszszerelem lassan kibontakozó erotikájának őszinte ábrázolása teszi különleges élménnyé.
14 éven felülieknek

• Könyv: Nógrádi Gábor: Lángoló nyaram
• Kiadó: Móra
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadás éve: 2017
• Oldalszám: 216
• Kötés: Keménytáblás
• ISBN: 9789634157472
• Megjelenés időpontja: 2017. június 6.
• Hány éves kortól ajánlom? Minimum +16, de a +18 is helyén lenne
• Csillagozás: Jó szívű leszek: 4/5

Remélem tetszett ez a bejegyzés. Ha nem akarsz lemaradni a további tartalmakról akkor nyomd meg a rendszeres olvasás gombot! Szép napot!

Luca