2021. augusztus 23., hétfő

Lev Tolsztoj: Anna Karenina (értékelés)

 

Sziasztok kedves Olvasóim! A mai bejegyzésben egy igazi klasszikust hoztam nektek. Lev Tolsztoj: Anna Karenináját méghozzá. Tartsatok velem!

Fülszövege: Sok regény szól a házasságtörésről, mind közül a leghatalmasabb Tolsztoj Anna Kareniná-ja. Karenina szerelmét és megsanyargatását egy évszázad múltán is közel érezheti magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből. „A világirodalom legnagyobb társadalmi regénye” – Thomas Mann méltatta így az Anna Kareniná-t – egyszerre volt Tolsztoj művészi búcsúja a szerelemtől és gondolati előkészülete a prófétaszerepre. Egy kötetben szinte két regény: Annáéban Tolsztoj elmondhatta mindazt, amit az érzéki rajongásról egyáltalán tudott, és amit csak művészi alakban mondhatott el, Levinében pedig megfestette önarcképét, a helyzetével erkölcsileg meghasonlott földesúrét, akinek önvizsgálatát és felismeréseit később már csak röpiratok nyelvén vagy a gondolatnak szigorúan alárendelt szépprózában tudta megfogalmazni.

Adatok: 
Hány éves kortól ajánlom? +16
Csillagozás: 


Véleményem a történetről és a szereplőkről:
Azt hiszem sok gyerek ismerkedhetett meg Lev Tolsztoj nevével, hiszen a legújabb Charlie Brown-ban fő szerepet kap a Háború és béke című regénye. Én is csak annyit tudtam róla, hogy egy híres író, és nem éppen a pár száz oldalas könyveknél marad, hanem akár az 1000-t is megütik olvasmányai. Az Anna Kareninát már régebben kiszemeltem magamnak, de mint a legtöbb ember, én is megijedtem vastagságától, így le is tettem róla. Vagy 1 éven keresztül rágódtam azon, hogy vajon el tudom e olvasni. Végül amikor meghallgattam a musicalből a Miért című zenét, nem haboztam tovább, kivettem a könyvtárból. Igaz, az ott dolgozók is néztek egy nagyot, nekem szegezve a kérdést: Kötelező? Én meg nyugodtan feleltem, hogy nem. Boldogan, bár kicsit megpakolt táskával távoztam. 
Levin udvarolni kezd Kitty hercegnőnek, de esélytelenül, hiszen Vronszkij gróf már régebb óta tölti mindennapjait a hercegnő körül és kedvében. Elkezdődik egyfajta versenygés. Majd ez abbamarad, mert Vronszkij megpillantja igaz szerelmét, a nagy Őt, Anna Kareninát. Anna is beleszeret a grófba. Ez mind szép és jó lenne, ha a nőnek nem lenne odahaza egy férje, meg egy gyereke. Titokban elkezdenek találkozgatni és még nagyobb bonyodalmak születnek viszonyukból, amit már alig alig lehet titokban tartani. A könyvet 4 szereplőn keresztül figyelhetjük meg igazán. Ez a két páros Kitty hercegnő- Levin és Vronszkij-Anna. Az összes többi cselekmény ami nem róluk szól elsőre érdektelennek mutatkozhat, de észrevehetjük, hogy valahogyan kötődik az ő életükhöz. Vajon hogyan alakul a sorsuk? Meddig lehet titkolózni?
Meg kell hogy mondjam, az első 50 oldalnál majdnem abbahagytam, gondolva, én sose fogok ennyi oldalt elolvasni. De hallgatva a musical csodálatos zenéit, visszakaptam a hangulatot, és tovább mentem. Nem adtam fel. Végül megcsináltam a lehetetlent. Elolvastam az első közel 1000 oldalas könyvemet. 
Emellett megismerkedtem Tolsztoj sajátos stílusával. Rájöttem, hogy mennyire jól letudta írni a kor egyedi elemeit, jellemzőit úgy, hogy azt a mai emberek is megértik. Lapjaiban felfedeztem egyfajta humort, ami körbeölelte a sorokat. Majd azt a romantikát és szenvedélyt is, ami miatt egy szempillantás alatt szerelmes lettem a főszereplőkbe. Hisz mi lenne szerelmesebb, mint egy tiltott, eltitkolt viszony a legnagyobb fagyban, hóban méghozzá úgy, hogy abból gyümölcs is születhet. Ez a könyv értette meg velem, hogy sose nézzük az oldalszámot, mert azok csak számok. Amik a regényben vannak betűk amik az igazán fontosak. Hiszen azokból szavak, mondatok, szövegek, és felejthetetlen történetek állnak össze. 
Rengeteg üzenetet kaptam azzal kapcsolatban, hogy többen is olvassák jelenleg a könyvet. Valaki angolul, valaki meg csak kicsikben haladva a sürgő forgó élet mellett. Furcsa volt nyáron olvasni egy olyan művet, amiben örökös hó és fagy van, és amiben az emberek vedelik az alkoholt, miközben olyan nevekkel dobálóznak, amiket mi magyarok alig tudunk elolvasni, kimondani. 
Nagyon köszönöm Tolsztojnak, hogy megmutatta nekem az orosz kultúrát, az egyedi gondolkodását, és hogy egy nagyon jó élményt adott a kezembe, kezünkbe a mű által. Igaz, a politikai, mezőgazdasági és jogi részek annyira nem fogtak meg, de azért a romantikus jelenetekért mindenképpen megérte elolvasni.
Anna Karenina igazán furcsa egy személyiség számomra. Volt, ahol együtt éreztem vele, de volt ahol nagyon taszított gondolkodása, jelleme. Remélem hogy miután megnézem a filmet, Keira Kinghtley-nek köszönhetően több pozitívumot találok benne.
Vronszkij óriási szerelem lett számomra. Úgy ahogy van, minden hibája ellenére belészerettem. Szenvedélyével, szerelmével, romantikus oldalával nem csak Anna Karenina szívébe lopta be magát, hanem az enyémbe is. 
Összességében nagyon élveztem, és azt tanácsolom másoknak is, hogy tekintsenek el az oldalszámtól. Meg fogják látni, hogy sokkal jobb úgy olvasni, ha csak a storyra koncentrálnak. Mindenkinek szívből ajánlom. 

Kedvenc idézetek: 
"– A lelkünkkel gondolni, tudott dolog, mindennél fontosabb"

"A tiszteletet azért találták ki, hogy elrejtsék a puszta helyet, ahol a szeretetnek kellene lennie."

"Az élet egész tarkasága, gyönyörűsége, szépsége fényből és árnyból tevődik össze."

Véleményem a borítóról:
Úgy gondolom, hogy az Európa könyvkiadó vagy nagyon szép, vagy iszonyatosan ronda, egyszerű borítókat tud csinálni. Ez eleve egy nagy mű, és egy tini biztos hogy nem venné le csak úgy a könyvespolcról, hiszen semmi csábító, hívogató hatást nem kelt az emberekben. Egy kisebb mintát rátehettek volna.

Ha nem akarsz lemaradni a további tartalmakról akkor nyomd meg a rendszeres olvasás gombot! Szép napot!
Luca

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Margaret Mitchell: Elfújta a szél (étékelés)

  Sziasztok kedves Molyok! Legújabb bejegyzésemben egy olyan könyvről hoztam nektek értékelést, amiről sose gondoltam volna, hogy valaha is ...