Sziasztok kedves Olvasóim! A mai bejegyzésben egy régóta várólistás könyvről hoztam nektek értékelést, ami nem más, mint a Tüskék és rózsák udvara. Tartsatok velem!
Fülszövege: A tizenkilenc éves Feyre az erdőben vadászva megöl egy farkast, ám nem sokkal ezután egy másik szörnyeteg bukkan fel, aki jóvátétel gyanánt magával hurcolja egy olyan baljós és mágikus vidékre, amit a lány csak a legendákból ismer. Feyre hamar rájön, hogy fogvatartója valójában nem állat, hanem Tamlin, egyike azoknak a halálos és halhatatlan tündéreknek, akik egykor a világ felett uralkodtak.
Tamlin birtokán Feyre jéghideg gyűlölete forró szenvedéllyé alakul át, és ez az érzés felperzsel minden olyan hazugságot és figyelmeztetést, amit neki a tündérek csodálatos, ámde veszedelmes világáról korábban mondtak. Azonban a tündérek birodalma felett egyre nő egy ősi, gonosz árnyék és Feyre-nak kell megtalálnia a módját, hogy feltartóztassa… vagy örök pusztulásra ítélje Tamlint és világát.A Kristen Cashore és George R. R. Martin rajongók imádni fogják.
Szexi, akciódús sorozat első kötete.
Adatok:
- Könyv: Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses – Tüskék és rózsák udvara
- Kiadó: Könyvmolyképző
- Kiadás helye: Szeged
- Kiadás éve: 2020
- Oldalszám: 512
- Kötés: Puhatáblás
- ISBN: 9789633996751
- Fordította: Hetesy Szilvia
Hány éves kortól ajánlom? +16
Csillagozás:
Véleményem a történetről és a szereplőkről:
Feyre egy nagyon erős és bátor nő, bár volt egy pár dolog amiben nem értettem vele egyet, és azt sem szerettem, hogy nem tud megmaradni a fenekén, amikor azt elmondták neki, hogy itt mindenki és minden gonosz, veszélyes lehet.
Arra hogy elolvashassam ezt a könyvet, már több mint egy éve várok, ugyanis sose volt bent a könyvtárban, ám most sikerült nekem is kivennem. Bár úgy gondolom, hogy megérte ennyi időt várni rá, ugyanis nagyon jól éreztem magam olvasás közben.
Feyre vadászás közben megöl egy farkast, akiről kiderül, hogy alakváltó tündér. Otthonukba bekopogtat a halott legjobb barátja Tamlin, aki megkegyelmez a lánynak, és halál helyett felajánlja, hogy örökre az ő, vagyis a tündérek birodalmában kell élnie. Feyre eddigi életét hátrahagyva elfogadja az ajánlatot, és egy teljesen új világba csöppen. Itt kiderül, hogy senki és semmi sem az, aminek elsőre látszik. A Tavasz udvara a sok szépség mellett gonosz és sötét zugokat, teremtményeket is rejt. Feyre mindenféle bonyodalomba keveredik, és a végén az igaz szerelemért is küzdenie kell a leghatalmasabb erőkkel. Vajon sikerül neki?
Nem vagyok egy nagy fantasy rajongó, és ritkán is olvasok ebben a műfajban. Mégis éreztem, hogy ez egy nagyon jó választás lesz. A vastagságától kicsit megrémültem, ugyanis nem tudtam, hogy mikor lesz ennyi időm elolvasni ezt az 512 oldalt. De a sors adott nekem közel 6 óra várakozást egy eseményen, így hamar kiolvastam. Nagyon jól lehetett haladni vele, ugyanis minden egyes oldal rejtett valami elmondhatatlanul izgalmas cselekményt.
A hangulata teljesen magával ragadott. Egyszerre éreztem magam a jeges, fagyos tél rabságában és a csodálatos, virágzó és színes tavasz közepén.
Mindig is szerettem a tündéreket, csakúgy mint anyukám. Már két évesen oda voltam a kedves Csingilingért, akinek gyönyörű szárnyai és hegyes füle mindenre nyitottak. Azt hiszem ez a könyv egy kis mennyiségben vissza is hozta a gyerekkoromat, hiszen a varázslat ami csak úgy áradt a lapok közül, egyszerűen valósággá nőtte ki magát. Mint azt már említettem, nem vagyok egy nagy fantasy rajongó, és nem is tudom pontosan mik a legalapabb jellemzői. Így néha kicsit furcsáltam egyes dolgokat. Volt, hogy forgattam is a szemem, hiszen annyira nem volt reális az egész. De a tündéres és romantikus részek miatt ezeket könnyedén el tudtam engedni.
Hogy miket furcsállottam még? A neveket, amiket alig tudok kimondani, és amiknek fordítását csak a könyv felénél találtam meg az utolsó lapon. Például én teljesen máshogy olvastam ki a Feyre nevet, és ez be is zavart. Nem értettem, hogy miért kell még ezt is tovább fokozni. Nem lehetett volna olyan egyszerűen, mint a Harry Potterben? Úgy mint mondjuk a Hermione vagy Ron nevét. De aztán rájöttem, hogy nem. Hiszen az már nem is a Tüskék és rózsák udvara lenne, hanem a Harry Potter. Szóval ezt a sajátosságát idővel elfogadtam.
Aki eléggé ismer, az tudhatja, hogy mennyire szeretem a romantikus könyveket. Az, hogy ebbe is került egy ilyen szál, hihetetlenül jól esett. Ha eddig a fellegekben jártam olvasás közben, akkor ennek köszönhetően a Menyországba, vagy Sohaország kapui előtt álltam.
Minden oldala magával ragadott, és nagyon tetszett az egész könyv.
Tamlin egyszerűen elvarászolt engem. Férfiasnak tudnám mondani makacssága és kicsit nagy egója mellett. Hősiesnek és szenvedélyesnek gondolom.
Összességében egy izgalmas, romantikus regénynek mondanám. Nekem nagyon bejött, és ezt hiszem ez a regény nagyon jól meg tudja szerettetni az emberekkel ezt a műfajt. Mindenképpen tovább fogom olvasni, és kíváncsi vagyok az írónő többi könyvére is.
Kedvenc idézetek:
"– Undorító rohadék vagy.
– Feltétlenül meg kell kérdezzem Tamlintól, hogy ilyen hízelgéssel nyerted-e meg a szívét.""Úgy nem tarthatod meg a hatalmat, hogy mindenkinek a barátja vagy."
"Rengeteg időm van, előttem az egész élet. Talán majd arra is rájövök, hogy mihez kezdjek vele."
Véleményem a borítóról:
Ha nem akarsz lemaradni a további tartalmakról akkor nyomd meg a rendszeres olvasás gombot! Szép napot!
Luca
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése