2022. június 27., hétfő

Liz Braswell: Egy új élmény (értékelés)

 

Sziasztok kedves Olvasóim! Ebben a bejegyzésben egy darabot hoztam a Sorsfordító történetekből. Gyerekkorom kedvence volt az Aladdin, így nem is volt kérdés, hogy elolvasom az Egy új élmény című könyvet. Most róla olvashattok. Ha van kedved, tarts velem!

Fülszövege:

Mi lett volna, ha nem Aladdin lesz a dzsinn gazdája?

Aladdin egy csavargó. Megannyi sorstársához hasonlóan, mindig csupán még egy újabb napot próbál túlélni az elszegényedett Agrabah-ban. Jázmin egy hercegnő, aki épp házasságra készül lépni kijelölt vőlegényével. Semmit sem akar jobban, mint elkerülni a rá kiszabott sorsot, hogy megláthassa, mi rejlik a palota falain kívül. Amint azonban a Szultán legbizalmasabb tanácsadója, Jafar hirtelen hatalomra tör, minden megváltozik. Egy ősi lámpa segítségével Jafar a varázslat törvényeit megtörve képessé válik a szerelem és halál uralására. Hamarosan nagy feladat vár Aladdinra és a hercegnői címtől megfosztott Jázminra: ők vezetik majd Agrabah népét a királyság szétszakításával fenyegetőző, hataloméhes uralkodó elleni lázadásban. Ez nem az a történet, amit már oly jól ismersz. Ez a történet a hatalomról, a forradalmárokról, és a szerelemről szól. És arról, hogyan képes mindent megváltoztatni egyetlen pillanat.


Adatok: 
Hány éves kortól ajánlom? +14
Csillagozás: 

Véleményem a történetről és a szereplőkről:
Az Aladdin gyerekkorom egyik meghatározó filmje volt. Az egyik kedvencem. Imádtam amikor elkezdődött a Minket vár a világ. Nem is volt kérdés, hogy elolvasom ezt a könyvet, pláne úgy, hogy alapjáraton véve nagy Disney fan vagyok, és a Sorsfordító történetek mindig tudtak újat mutatni.
Igazából mindig is tudtam, hogy egyszer Jafar vissza fog térni, és a valódi Aladdin második részében ez meg is történik, így nem volt nehéz megbarátkozni a gondolattal, hogy az elnyomott főtanácsos fog hatalomra jutni. A könyv eleje úgy kezdődik mint maga a meganimált film, és ez nekem nagyon tetszett. Több volt a részlet, így is újra átéltem az egyik kedvenc Disney mesémet. Emellett Aladdin múltjából is megtudhattunk egy fontosabb szálat. Ez végképp felkeltette az érdeklődésemet, ugyanis mindig is kíváncsi voltam arra, mi történt Aladdin szüleivel. Rengeteg új szereplő előkerült, akik bizony színesebbé tették az egészet. 
"Az élet sokszor nem igazságos, Aladdin- válaszolta az asszony, miközben eltolta magától a fiút, hogy egyenesen a szemébe nézhessen. – Az élet már csak ilyen."
Csak nagyobb koromban esett le nekem, hogy Aladdin nem éppen az ideális férfi a hölgyek számára, hiszen össze vissza hazudik, lop, csal és egyéb. Így az általa érzett szerelmem egy kicsit megcsappant, ahogy beléptem a tini korba. De ebben a könyvben egyáltalán nem jutottunk el ahhoz a részhez, ezzel is most ő volt a jó fiúk jó fiúja. Egy könyv, ahol Aladdin nem a csavargó, hanem a hős megmentő, aki egyszer sem hazudott akkorát egy lánynak, hogy az kiábránduljon belőle. 
"Bármi történjék is – akár sikerül megmentenünk a várost, egy gödörbe zuhanva örökre elveszik- az együtt töltött időnkből egyetlen pillanatot sem változtatnék meg. Te vagy a legjobb -az egyetlen – jó dolog, ami valaha történt velem."
Ha már a szerelmi szál is előjött, nagyon jó volt látni, hogy ilyen lassan halad Aladdin és Jázmin egymás felé. Igazán aranyos volt találkozásuk és ahogy közelebbi kapcsolatba kerültek egymással. Ez egy nagyon jó pont volt. 
Hangulata teljesen magával ragadott, szinte Agrabah utcáin éreztem magam. Ez a török életérzés végigkísért minden oldalon. 
Tetszett, de nem éreztem magamnak teljesen a regényt. Úgy mondom, hogy nem a legjobb Sorsfordító történetek darab. Egyes részek nekem túl zavarosak voltak. A sok egymás utáni cselekmény már már unalmassá váltak számomra. Az meg a másik, hogy a nyelvhasználat sok helyen undorító volt. Egyáltalán nem ajánlom 7-10 éveseknek, mert olyan szavakat ékeltek a mondatokba, főleg történelemmel, politikával kapcsolatban, amiket sokszor én sem értettem. A haldokló részek pedig mint azt már mondtam, kifejezetten undorítóak és visszataszítóak voltak. 
A fele tetszett. A másik nem annyira. Hangulatát szerettem, és azt végig hozta a könyvön, maga az alap ötlet is jó, csak a tálalás nem igazán. Mindenképpen egyszerolvasós. 

Ha nem akarsz lemaradni a további tartalmakról akkor nyomd meg a rendszeres olvasás gombot! Szép napot!
Luca

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Margaret Mitchell: Elfújta a szél (étékelés)

  Sziasztok kedves Molyok! Legújabb bejegyzésemben egy olyan könyvről hoztam nektek értékelést, amiről sose gondoltam volna, hogy valaha is ...